en-A társfüggőségből való gyógyulás útján: Amikor a bebörtönzött kapcsolataim helyett, magamat választom

A társfüggőségről (co-dependencia) napjainkban elég sokat hallhatunk, amely egy olyan pszichológiai állapot, amelyben egy személy túlzottan függ másoktól, ez az állapot pedig kihatással van az önértékelésére, döntéseire és az érzéseire. Mivel egy függőségről beszélünk, ez gyakran akadályozza az egészséges és kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok kialakulását. Egy érzelmi függőség, amelyben az egyén másoktól teszi függővé önértékelését, véleményét, hangulatát és tetteit. Manipulatív viselkedésre vagy mások életének túlzott ellenőrzésére kényszerítheti azt a személyt, aki ezt átéli. Ez a viselkedés gyakran ered a gyermekkori traumák és biztonságos kötődés hiányából, amelyek hatással vannak a felnőttkori kapcsolatokra.

A társfüggőség jelei közé tartozhat a kóros kontrolligény, a saját szükségletek figyelmen kívül hagyása, a határhúzás és a valós intimitás megélésének hiánya, valamint a behálózottság egy olyan kapcsolatban, ahol a partner függőséggel vagy személyiségzavarral küzd.
A társfüggőségből tudunk gyógyulni, nagyon sokat segíthet a pszichoterápia, amely segíthet az egyénnek felismerni és megváltoztatni a káros viselkedési mintákat. A terápia hosszú távú és elkötelezett munkát igényel, viszont egy szakember segítségével, az egyén kialakíthat és fenntarthat egészséges kapcsolatokat.

Hogyan ismerheted fel magadban vagy akár a párodban a társfüggőség jeleit? Íme néhány állítás, amely segíthet ebben számodra is:

1. "Mások jóváhagyása nélkül elveszettnek érzem magam."
2. "Nehezen mondom ki, hogy 'nem', még akkor is, ha valami nem felel meg az érdekeimnek."
3. "Gyakran aggódom amiatt, hogy mit gondolnak rólam mások."
4. "Az én boldogságom attól függ, hogy mások boldogok-e velem."
5. "Könnyen elveszítem az önazonosságomat a kapcsolataimban."
6. "Folyamatos megerősítésre van szükségem arról, hogy szeretnek és értékelnek."
7. "Nehéz számomra egyedül lenni, és gyakran kerülöm a magányt."
8. "Mások igényeit gyakran helyezem a sajátjaim elé."
9. "A kapcsolataimban gyakran érzem, hogy túlzottan alkalmazkodom."
10. "Attól félek, hogy ha nem felelek meg mások elvárásainak, elhagynak."

Íme néhány példa arra, hogy ezeket az állításokat, hogyan tudja egy "egészséges felnőtt részünk" kezelni, miután dolgozunk saját magunkon:
1. "Önbizalmam belső értékeimen alapul, nem mások véleményén."
2. "Határozottan tudok 'nem'-et mondani, ha valami nem szolgálja az érdekeimet."
3. "Tudomásul veszem mások véleményét, de nem hagyom, hogy ez hatással legyen az önbecsülésemre."
4. "Boldogságom a saját cselekedeteim és döntéseim eredménye."
5. "Megőrzöm az önazonosságomat minden kapcsolatomban."
6. "Bízom abban, hogy értékes vagyok, és nem szorulok folyamatos külső megerősítésre."
7. "Képes vagyok egyedül is jól érezni magam, és értékelem a egyedüllétet, mint lehetőséget az önvizsgálatra."
8. "Tisztelem a saját igényeimet, egyben másokét is, és egyensúlyt tartok mások igényei, illetve saját igényeim között."
9. "Kapcsolataimban egyenrangú partner vagyok, nyerő-nyerő helyzetek kialakítására törekszem, és nem kötök olyan kompromisszumokat, amelyek nehezteléssel járnának számomra."
10. "Bízom abban, hogy az én értékeim és viselkedésem vonzó mások számára, és nem félek elveszíteni őket, ha önmagam maradok."

A szavaknak hatalmas erejük van. Nemcsak hogy kifejezik gondolatainkat és érzéseinket, de formálják is önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunkat. A belső párbeszédünk, azaz azok a mondatok, amelyeket magunkban ismételgetünk, meghatározó szerepet játszanak abban, hogyan látjuk magunkat és hogyan cselekszünk. A pozitív belső párbeszéd erősítheti az önbizalmat, elősegítheti a kitartást és a siker elérését, míg a negatív belső párbeszéd akadályozhatja a fejlődést és az önmegvalósítást.

A külső párbeszédünk, vagyis az, amit másoknak mondunk, ugyanilyen fontos. A bátorító szavak inspirálhatják és motiválhatják az embereket, míg a bántó megjegyzések mély sebeket ejthetnek, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek az emberekre. Ezért fontos, hogy tudatosan válasszuk meg szavainkat, mind magunkkal, mind másokkal szemben.

A külső párbeszéd akkor változik, amikor megváltozik a belső párbeszédünk is.
A tudatos és pozitív belső és külső párbeszéd nemcsak hogy javítja a mentális és érzelmi jólétünket, de pozitív hatással van a cselekedeteinkre is. Amikor pozitívan beszélünk magunkról, nagyobb valószínűséggel fogunk pozitív cselekedeteket végrehajtani, és amikor másokat bátorítunk, az ő cselekedeteikre is pozitív hatást gyakorolhatunk.

Az általunk használt kijelentések hatással vannak a tudatalattinkra, és ezáltal befolyásolják a viselkedésünket és döntéseinket. A pozitív szavak és kijelentések használata hozzájárulhat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb élethez."